2011. augusztus 4., csütörtök

Jégbe Zárva I. (4. fejezet)



Jégbe Zárva I. (4. fejezet)
(2011.01.09.)




Bill a kanapén ül, és kapcsolgatja a TV-készüléket. Jobbnál-jobb műsorok… Nem tud választani. A végén Tom segítségével állapodnak meg a zenecsatornán; hátha adnak valami értelmes muzsikát… esetleg Tokio Hotelt…
Tom gyengéden karolja át öccsét, és húzza magához, miközben megpuszilja a feje búbját.
- Olyan jó, hogy vagy nekem.
Billt kicsit talán meglepi, ez a hírtelen vallomás, épp ezért nem tud nagyon reagálni. Odahajol testvéréhez, és óvatosan csókolja meg. Tom ráteszi közben a kezét Bill mellkasára, aki erre csak megfogja testvére kezét.  Ez az édes pillanat percekig elhúzódik, de aztán kicsit kipirulva válnak el egymástól.
- Ezt inkább nekem kellene mondanom. – mosolyog Bill.
Ezek után belemerülnek a műsorba… Habár semmi épkézláb zenét nem adnak le, de mégis megnyugtató érzés, hogy együtt nézhetik az adást.
- Emlékszel arra az újságíróra? – teszi fel a kérdést hírtelen Tom.
Bill oldalra dönti a fejét, és kíváncsian néz testvérére.
- Melyikre? – kicsit összeráncolja a homlokát – Már elég sok újságíróval találkoztam.
- Tudod, aki eltette emlékként a véredet. – kicsit talán mintha elborzasztaná előbbi mondata.
- Jaaaaa! – Bill felnevet – Persze, hogy emlékszem! Miért, mi van vele?
- Semmi, csak felkeresett minket telefonon. Megkérdezte, hogy mi van veled, mert nagyon megijedt, mikor éneklés közben egyszer csak összeestél.
- Miért, ott volt a koncerten? – Bill kicsit mintha ledöbbenne.
- Igen… Tudod, rajongó…
- Tényleg… - mintha ezen picit elgondolkoznának.
- Hogy is hívták? Melanie? Molly? Valami „M” betűs…
- Egyszer sem mutatkozott be…
- Tudom, de a cikkei alatt mindig olvastam a nevét… Ajh, ez most úgy idegesít! Megyek, idehozom az egyiket! – és már áll is fel, hogy előkeresse az említett tárgyat.
- Jajj, hagyd már! – Bill csak mosolyog – Annyira mindegy!
De Tom ezt már meg sem hallja. Bill felsóhajt, és próbálja magában visszaidézni a nevet… Kizárt dolog, hogy nem mutatkozott be. Minden egyes részletre emlékszik, de a névre nem. Emlékeznek arra, hogy mindig egy nagyalapú újsággal takarta magát a váróban… és hogy parókái voltak… hogy egy igazi paparazzi volt. És hogy neki köszönhetően tudja a világ a legsötétebb titkukat.
- Megvan! – kiált Tom diadalittasan – Ez az az újság!
- Na, hagy nézzem… - Bill elkezdi tanulmányozni a cikket, miután fellapozta a poros oldalakat.
"Bill Kaulitz öngyilkossági kísérletet követett el ikre miatt, aki kihasználta őt. Lehet, hogy soha nem térnek vissza az emlékei?" Ahogy az alábbi sorokon gyorsan végigfuttatja a szemeit, azok megtelnek könnyel, majd örömmel konstatálja, hogy a név sajnos el van mosódva, és csak egy „M” betű látszik. Villámgyorsan takarja el a címszavakat; abban reménykedve, hogy testvére még nem vette észre. De a halk szipogás sajnos nem erre utal…
- Nyugi Tom, régen volt. – sóhajt Bill, és elviszi az újságot oda, ahol volt.
- Igen, oké... – a gitáros visszaállítja a légzését a normálisra egy nagyobb lélegzetvétel segítségével. – Szóval… nem fejeztem be… Ez a csaj kapta meg a te balesetedet, és csak engedélyt akart kérni tőlünk, hogy írhat-e róla cikket.
- És te mit mondtál?
- Hát hogy engem nem érdekel… - kicsit elhúzza a száját – Nem igazán bírtam azt a lányt…
Bill szemei kikerekednek.
- Miért?
- Mert… áh, hagyjuk.
- Én mondtam el neki mindent mikor nem voltam teljesen magamnál, önszántamból, ő figyelmeztetett, hogy újságíró, és hogy neki kötelessége megírni, amit tud.
- Tudom, csak… áh, mondom, hogy hagyjuk.
- Rendben…
- Mondjuk tudom, hogy miatta jöttek vissza az emlékeid, de… akkor sem szimpatikus. Azzal a csajjal valami nagyon nincs rendben… biztos, hogy nem százas…
- Értem… Váltsunk témát, ne beszéljünk a múltról. - feláll, és célba veszi a konyhát – Kérsz vacsit? Csinálok spagettit! – édesen mosolyog bátyjára.
Erre aztán ő is elmosolyodik.
- Jól hangzik.
Bill alig hogy tesz két lépést, hírtelen megáll, majd a szívéhez kap. Fájdalmas nyögés hagyja el ajkait, onnantól kezdve egyre gyorsabban veszi a levegőt, egyre szaggatottabban, egyre nehezebben. Lábai nem engedelmeskednek, görcsbe rándulva omlik a padlóra. Ez az egész mindössze pár másodperc alatt történik, így Tomnak nincs ideje reagálni.
- Auhh. Tom! – szól sírós hangon.
De ebben a pillanatban ott terem mellette, és megint csak a karjaiban tartja.
- Mi az Bill?! Mi fáj?! – szól halálra rémülve.
- A szívem… fáj… nagyon… - csakúgy kapkodja a levegőt, miközben még mindig a szíve környékén markolja pólóját.
Tom remegve, kapkodva tapogatja végig a zsebeit, miközben a mobilja után kutat. Pár másodperc eltelik, mire megtalálja.
- Bill, kérlek, tarts ki! Nem lesz baj! – mire előveszi a telefont, és sikerül a mentőket tárcsáznia a látását már megint könnyek homályosítják el – Kérem! Jöjjenek! – mondja, miután nagy nehezen sikerül kinyögnie a címet, és elmondani mi a probléma. - Bill rosszul van! A szíve!
- Nyugodjon meg! Két perc és ott van a mentő! Csak… fektesse le, és ne mozdítsa!
Bill még mindig görcsösen fekszik, a levegőt fájdalmasan kapkodja magába, az egyik kezével Tom karját szorítja, a másik pedig még mindig a mellkasánál van.
A szirénázó mentőautó pár perc elteltével meg is érkezik.

folytatása következik.



Bloghus Kommentek *-*

Ayumi26 · 2011.01.09. 13:52:50

Ajh, tudtam én, hogy gonosz leszel velük. :( Szegény cicabogarak. :( Hát nem szenvedtek még eleget?... Nem... xD
Juj, annyira jó volt! *.* Bár én még mindig reménykedem benne, hogy Billnek nem lesz semmi komoly baja, tudom, hogy ez úgysem így lesz. xD De már nagyon várom a folytatást. ^.^
Juj, és Tom annyira aranyos. *.* Édes kis szerelmes cicabogár. ^.^ Siess a folytival, oké? *.*

Renee 69 2011.01.09. 16:39:55

Jaj mi lesz Billel? Ugye semmi komoly? Ugye nem veszed el Tomtól? Jaj az tök szomi lenne. =( Egyébként nagyon jó rész lett megint, jaj alig várom mikor kapjuk a kövit. :D

 

Th Angel 2011.01.09. 23:02:51

Legszívesebben sikítanék annyira isteni!
Nagyon ügyes vagy! Egyszerűen hihetetlen!
Bár sajnálom szegény Billt meg Tomot is de ez akkor is hihetetlen.

Kiyomi-chan 2011.01.11. 18:36:29

szia :)

Hát te nagyon gonosz nőszemély... nem is tudom, hogy szóba álljak-e még veled >.<
Ennyire még Ayumi drága sem gonosz >.<
Áhh remélem nem lesz gyógyíthatatlan beteg Bill =(
De amúgy aranyos volt a feji :)

 

Neserly Molly · 2011.01.12. 20:05:09

Szijasztok!
Nem, Ayumi, még nem szenvedtek eleget :P az édes cicabogarak... (háhh,, ez úúgy tetszik ^.^):))
Renee, az tényleg szomorú lenne :( De nem mondok semmit :P
Angel, örülök, hogy teteszik :D
Kiyomi, tudom hogy gonosz vagyok :P De azért ugye még szóba fogsz állni velem? *.* Egyébként Ayumi is tud ám gonoszkodni :P
Sietek a folytival :D :D

Dinn 2011.01.14. 22:55:40

remélem minden rendben lesz Billel =( és nagyon gonosz vagy velük *durcásfej* nagyon várom a kövi részt, ügyi vagy =)

 

Eva Kaulitz 2011.01.14. 23:43:48

Uhh szegény Bill :S
Ez kb. olyan volt, mint mikor szívizom görcsöm volt vagy valami ilyesmi. Levegőt is alig kaptam, iszonyatos volt :(
Most már egyre inkább kíváncsi vagyok mi lehet szegénykével. Szuper rész lett, imádom!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése